Nos már a múltkor elmondtam, hogy lesz egy poszt arról ahogy restaurálok egy gépet végre kész lett nagyon sok időmbe telt mindent megcsinálni főleg amiatt, hogy nem is tudtam minden nap foglalkozni vele. Most elmesélem az egészet nektek az elejétől a végéig.

Nos mikor megérkezett a gép nagyon nem volt a helyzet magaslatán a gép:

Aztán elkezdtem az egészet szétszedni minden popszegecset kifúrni és helyére rozsdamentes csavarokat tettem  és kisavaztam megtisztítottam a réz alkatrészeket:

Majd kezdődött az összerakás új alkatrészek vásárlása, csavarok rozsdamentesre cserélése, de nekem nem tetszett ez a bordó szín mert nem minden környezetbe illik be így azok elletek küldve porfestésre, hogy minél tartósabb legyen:

Aztán minden rozsdamentes borítást szálra húztam és összeraktam teljesen az egészet ezután jöttek a nehezebb részek nem érkezett meg a víz a "fejbe" ezért szét kellett szedni az egészet és először a vízpumpára gyanakodtunk szétszedtük bevolt ragadva megcsináltuk és összeraktuk majd megint nem működött és akkor néztük meg az úgynevezett Lucifer szelepet és lemértük, hogy kap-e áramot és hát kapott nem a kábellel volt gond, hanem utána lemértük az ellenállást és az nem volt benne tehát a vasmaggal volt a probléma így hát kellet egy másikat venni aztán összeraktuk az egészet és még mindig nem érkezett meg a víz.

 Jó akkor megint szedjük szét már körül-belül negyedjére és rájöttünk arra, hogy a fejbe bele van valami ragadva. Nagyon idegesek voltunk az emberekkel akik segítettek nekem és próbálkoztunk kiszedni belőle majd hátha kávé kioldani belőle az sem működött. 

Elvittem egy órás ismerősömhöz aki kifúrta nekem a lyukat és végre összetudtam rakni megérkezett a víz Heuréka gondoltam én végre megoldottam az egészet de hát rosszul hittem... 

Ezután észre vettük, hogy nem mérnek a manométerek először nem ezt gondoltuk hanem, hogy nincs meg a nyomás semmiben sem a kazánban sem a vízben. Elkezdtünk gondolkozni és hát először arra gyanakodtunk, hogy rossz a vízpumpa venni kell egy újat és hát az már nem nagyon fért volna bele abba a bizonyos keretbe. De végülis lemértük a víznyomást egy maszek össze eszkábált manométerrel és megvolt a 9bar sőt még annál több is úgyhogy vissza is állítottam gyorsan.

Később kiderült az is, hogy van nyomás a kazánban is csak a másik manométer is rossz így vettem kettőt aminek az ára azért messze van a vízpumpa árától nagyon és végül összeraktam teljesen. Vagyis csináltattam még hozzá egy nagyon jó ismerősömmel egy rozsdamentes keretet és szereztem a tetejére fekete műanyag lapokat és elkészült teljesen a gép. 

Úgyhogy már csak az a dolgom, hogy feltegyem az ebayre és eladjam bár természetesen hiába tudok angolul még ott is akadályokba ütköztem, de remélem meg tudom majd oldani azokat is és végre eltudom adni őt több mint 40 óra munkám és nagyon sok pénzem van benne de szerintem jól sikerült és nagyon remélem szerető gazdára is fog találni mert egy borzasztóan jó gép lett és mostmár képes lesz szerintem hiba nélkül működni több évtizedig is. És végül pár kép a gépről:

Sziasztok sajnálom, hogy nem volt egy hónapig poszt de nagyon elfoglalt vagyok éppen két darab gépen dolgozom és próbálom felújítani majd később eladni őket és ezek mellé a suli is elkezdődött később mindkettő restaurálásáról csinálok külön-külön posztot .

Az egyik gép egy Gaggia te:

 Imádok dolgozni ezen a gépen és most már még szebb mint volt majd a posztban szó lesz mindenéről :D




A másik gép egy Astoria Divina 3:

Nos ezt a gépet még csak tegnap sikerült elhozni de nagy reményeket fűzök hozzá és nagyon jó állapotban is van.

Ezúton is szeretném megköszönni az oldal designját Nikinek a Made in Beauty blog szerkesztőjének ha van rá lehetőségetek nézzétek meg az oldalát :D

1. A kávét nem főzzük, hanem készítjük!

Kávét nem főzünk csak akkor, ha az az eszköz amit használsz, az egy olyan eszköz ahol a víz hőmérséklete nagyobb mint, 100 C°  (pl.: Kotyogós).

2. Nem daráljuk a kávét, hanem őröljük!

Ez egy borzasztó nagy hiba itt Magyarországon, a daráló az amiben van egy vagy két darab kés található és szétszabdalja az anyagot amit beletettél. Az őrlés az amikor egy késpár között megőrölöd az anyagot amit szeretnél. Ahogy nem mondjuk azt sem, hogy megdaráljuk a gabonát ugyanígy a kávét sem daráljuk hanem őröljük.

+1 A koffeinnek nincs íze!

Ha egy kávé nagyon testes, erős (sűrű, keserű) az nem attól van mert sok benne a koffein. Én is készítettem már olyan kávét ismerősömnek amire azt mondta: Ettől biztos nem alszom egy darabig jó sok koffein lehet benne.

Erre neki is elmondtam, hogy ugyanezt a testességet akár koffeinmentes kávéval is el lehet érni. A koffein egy színtelen szagtalan anyag a kávé ízét nem befolyásolja. Amit érzel ilyenkor főleg olaj (az adja a sűrűségét) és mikronszemcsék (50 mikronnál kisebb kávéőrlemények).


The Coffee End

Nos, első történetnek elmesélem azt, amit nemrég nagymamámtól hallottam. Milyen is volt a kávézás ezelőtt kb. 55-60 évvel? Egy pár nappal ezelőtt egy kis faluban jártam, Galgamácsán, ahol mamám egy számomra hatalmas kertet gondoz. Elmentem hozzá és beszélgettünk egy jót. Felmerült témának a kávé. Na, én máris kérdésekkel bombáztam, miközben a mákot fejtette: -Mama, régen, a te gyerekkorodban milyen volt a kávézás itt a falun? Erre ő elkezdte mesélni nekem a történetet: - Hát fiam, képzeld el, amikor én még kislány voltam, talán még tőled is fiatalabb, akkor kezdett elterjedni felénk a kávézás. Úgy készítettük, hogy volt egy lábos, ami kizárólag kávéfőzésre szolgált. Ebbe az edénybe vizet tettünk oda forrni és bele kellett tenni a "kávét". Két fajta kávé közül válogathattunk abban az időben, mivel csak ennyi létezett. Az egyik a "Családi" kávé volt, a másik pedig a "Zamat" kávé, de ha jól emlékszem a Családi kávé finomabb volt. (Ahogy utánanéztem mindkettő csak gabona-cikória keverék, tehát koffeinmentes kávépótló.)

Aztán folytatta: - Na, oda tettük forrni a vizet, három evőkanállal kellett beletenni a kávéból, és még hozzátettünk két darab kapszulát, aminek "franck" v olt a neve. (A képen a piros cső alakúban vannak ezek.) 

Ezt folyamatosan kevergetni kellett, mert könnyen kifutott volna. 5 perc után kész is volt, de még nem teljesen, mert megvártuk míg leülepszik a "zacc" az aljára. Majd a tetején lévő kávét frissen fejt tejbe öntve, házi sütésű kenyér kíséretében megittuk. Erre mondtam azt, hogy hasonlít ez a török kávéhoz. Pontosabban abban, hogy nem szűrik le a kávét, hanem ott is megvárják míg leülepszik az aljára a zacc. Mama elmesélte még azt is, hogy volt két tehenük. Az egyiket Kulacsnak hívták, a másikat Bödének. Ő nem itta meg csak a Böde tejét, és persze más kritériumoknak is meg kellett felelnie annak a tejnek. Akkor szokott le a kávézásról, mikor elkerült másik iskolába és korán reggel indult útnak, olyan korán még nem voltak megfejve a tehenek, csak az előző esti tejet ihatta volna meg, nem volt annak ugyan semmi baja, de mamám nem itta meg, így a kávézásról is lemondott. Később azt is elárulta, hogy ezután érkeztek meg a Közértekbe a babkávék, melléjük ki voltak helyezve őrlők, ahol a vásárlók beleőrölték a megvásárolt babkávémennyiségüket egy zacskóba. 

 Majd mikor otthon, - akkor már "kotyogóson" - megfőzték a kávéjukat az emberek, azt mondta mama, hogy igaz, volt már előrecsomagolt őrölt kávé is a boltokban, de azt nem vették az emberek, mert úgy vélték, hogy az általuk őrölt( nem darált még majd erre is vissza térek) sokkal finomabb.

(A képek forrása: Google)

 

The Coffee End

Egy picit magamról: én egy hagyományos barista tanfolyamot végzett fiú vagyok, aki imádja a kávét, a kávébabtól kezdve a lefőzött fekete nedűig és elkészítésének minden egyes akkordját. Persze nagyon érdekel a blogolás is, ezért gondoltam miért is ne írjak arról, ami igazán érdekel? De egyelőre ennyi elég is magamról. Kezdjük is el az első "történetet" magáról a baristáról, ki is ő? A wikipédia szerint: A barista (bariszta, magyar kifejezéssel kávépincér) olyan személy, aki főként espresso és egyéb kávéfajták elkészítésével és felszolgálásával foglalkozik.

 Ez teljes mértékben igaz, de számomra ez kicsit több. Egy barista akkor lesz barista, ha nem a megélhetésért lett az, hanem mert szereti és napi szinten gyakorolja a kávékészítést, odaadással, alázattal, szenvedéllyel. Azért nem írtam magamra azt, hogy barista vagyok, mert attól, hogy imádok kávét készíteni (készíteni nem főzni, erre még visszatérek)nem gondolom magam baristának, mert még nem dolgozom ebben a szakmában, nem gyűjtöttem kellő tapasztalatot, hogy ezt kimondjam. És nem is tudom azt mondani valakire, hogy jó barista, amikor látom rajta, hogy utálja azt amit csinál. Odahoz nekem egy hideg latte macchiatonak mondott valamit vagy egy tejes kávét cappuccinonak mondva, na, azt nagyon nem szeretem, ez a barista szakma gyalázása. 

Úgyhogy összefoglalva, számomra egy barista az, aki napi szinten jó kávékat, viszonylag egyforma minőségell készít és mindezt úgy, hogy élvezi, szenvedéllyel teszi és alázatos a szakmája iránt. Azért lett az oldal neve The coffee end, mert szerintem a kávéra oda kell figyelni az elejétől a végéig.

The Coffee End